A palást- vagy oldalrepedések a hengeresfa palástra vagy palástra és a bütüre egyaránt kiterjedő repedések.
Ein Seitenriss entsteht an der Kante der Stirnfläche und breitet sich sowohl längs über die Mantelfläche als auch quer über die Schnittfläche aus.
Splitting that extends to the side or both the cross section and the side of the bole is called face split.
Jellemzői
Két csoportjuk van: fagyrepedés és száradási repedés. A fagylécnek is nevezett fagyrepedést elkülönítetten tárgyaljuk. A villámsújtás is gyakran okozhat palástrepedést.
A száradási repedés a palásttól sugárirányban befelé haladó repedés, amely a kitermelt faanyagban a száradás hatására keletkezik. Két formája van: felületi és mély.
A felületi (sekély) repedés palást repedés, melynek mélysége nem haladja meg: 70 cm rönkátmérőig a bütüátmérő 1/10-ét; 70 cm rönkátmérő felett legfeljebb 7 cm. A mély repedés a választék bütü átmérőjének 1/10-ét meghaladó mélységű palástrepedés a legfeljebb 70 cm átmérőjű rönkben, illetve 7 cm-nél mélyebb repedés a 70 cm-nél nagyobb rönkben. Az átmenő repedés a választék oldalfelületét kétszer érintő a keresztmetszeten áthaladó palástrepedés, ezt hasadásnak nevezik.
Sajátos palástrepedések keletkezhetnek a fenyőfélék törzsén az állandó erős szélhatás által okozott hajlító igénybevétel hatására. Az ilyen „szélnyomásrepedések” főleg a nyomottfában képződnek úgy, hogy a törzs hajlásakor váltakozva húzó- és nyomófeszültségek lépnek fel. A faanyag húzószilárdsága 2-3-szorosa a nyomószilárdságnak, s így az állandó erős igénybevétel hatására a nyomott részben jön létre tönkremenetel palástrepedés formájában. E fahiba különösen sújtja a kevésbé sudarlós, hajlékony fenyőtörzseket. A faanyag rosttelítettségi határ alá történő száradása után – a zsugorodási feszültségek hatására – legkönnyebben a felszíni palástrepedések alakulnak ki. Természetes száradáskor, tároláskor ezeket naprepedéseknek is nevezzük.
Meghatározása
A palást- vagy oldalrepedések mélységét és hosszúságát mérjük (lineáris méretükkel vagy a választék mérethányadában adjuk meg). Ha a választék sajátossága indokolja, elegendő az említett paraméterek egyikének mérése is.
Jelentősége
Ezen repedések a rendszeresen előforduló fahibák közé tartoznak. Intenzív szárítási és gőzölési menetrendek alkalmazása esetén különösen gyakori a kialakulásuk. Csökkentik a továbbfeldolgozás (fűrészelés, gyalulás stb.) kihozatalát, mérsékelik a szerkezeti faanyagok szilárdságát, rugalmasságát.
Megelőzése
A tárolt, szárított, gőzölt tömörfa választékoknál (hengeresfa, fűrészáru) e repedések ellen bizonyos mértékű védelmet nyújt:
· a kezdődő repedések „S” kapcsozása;
· a bütüfelületek védőszeres kezelése (pl. paraffin, vagy műgyantarétegek kialakítása);
· a bütüfelületek eltakarása (homloklécezés, leragasztás, stb.)
· fedett színekben való tárolás;
· lassú, kíméletes szárítási és gőzölési menetrendek alkalmazása.
|
|
Száradási palástrepedések tölgyön |
Különböző méretű palástrepedések száradás hatására |
|
|
Palásrepedés mérése |
|
|
Bélrepedéssel kombinált száradási palástrepedések |